A tulajdoni lap egy ingatlan legfontosabb dokumentuma. Nem csak a tulajdonosok személyét mutatja meg, hanem az ingatlannal kapcsolatban minden terhelést is feljegyeznek rajta. Ez alapján tájékozódhatunk arról is, hogy van-e az ingatlanra haszonélvezeti jog vagy jelzálog bejegyezve. Az okiratot a földhivatalok adják ki, évente két tulajdoni lap lekérése ingyenes.
Hiteles és nem hiteles tulajdoni lap
A tulajdoni lap valójában az országos ingatlan-nyilvántartásnak a része. A földhivatalok erre az okiratra jegyzik fel az ingatlannal kapcsolatos hivatalos eseményeket, például a tulajdonos-váltásokat. Egy tulajdoni lapról így nem csak a mostani tulajdonviszonyok ismerhetők meg, hanem az ingatlan története is, hiszen a korábbi tulajdonosok adatait is tartalmazza.
A tulajdoni lap közhiteles nyilvántartásnak számít. Ez azt jelenti, hogy az ebben közölt adatokat valamennyi szereplő, beleértve a hatóságokat is, minden más igazolás nélkül hitelesnek fogadják el. Amit a tulajdoni lap tartalmaz, azt nem kell már külön, más módon bizonyítani.
A tulajdoni lap valójában az ingatlanra vonatkozó hivatalos bejegyzések összessége. Ezeket ma már elektronikus rendszerben tárolják. Amikor szükségünk van valamilyen adatra, akkor a földhivatalban kell kérnünk egy tulajdoni lap másolatot. Korábban megkülönböztettünk hiteles és nem hiteles tulajdoni lapot is. A hiteles másolatot elektronikus aláírással kaptuk, vagy ha papíron kértük, akkor pecséttel, aláírással hitelesítve adták át. A nem hiteles tulajdoni lapot egyszerűen le lehetett tölteni az internetről. A hiteles lap lekérése díjköteles volt, a nem hiteleset évi két alkalommal ingyen igényelhettük.
Ez a rendszer 2023 elejétől változott meg. A nem hiteles tulajdoni lapot megszüntették, ma már csak hiteles tulajdoni lapot kérhetünk a földhivatalban. Ezt elektronikusan kapjuk meg, digitális aláírással hitelesített pdf fájl formájában.
Tulajdoni lap lekérés ára
Korábban a hiteles tulajdoni lap ára 3600 forint volt, a nem hitelesé pedig ezer forint, illetve éven két alkalommal ingyenes. A nem hiteles okirat eltörlésével a hiteles tulajdoni lap lekérésének az árát csökkentették.
A elektronikusan hitelesített tulajdoni lap lekérése alkalmanként 3000 forintba kerül. Az ingyenes lehetőség is megmaradt: évente két alkalommal díjmentesen kérhetünk hiteles tulajdoni lapot a rendszerből.
Tulajdoni lap lekérése
A szolgáltatást a Földhivatali portálon vehetjük igénybe. Itt válasszuk ki a főmenüből a „Földhivatal Online“ lehetőséget. Ügyfélkapu használatával be kell lépnünk, ezt követően kezdhetjük meg az ügyintézést.
A tulajdoni lap lekérése nincs tulajdonjoghoz kötve. A cím, illetve a helyrajzi szám alapján bármelyik ingatlan adatait megismerhetjük.
Lehetőségünk van arra is, hogy csak a tulajdoni lap első, úgynevezett leíró részét kérjük ki. Ez a leíró rész nem tartalmazza a tulajdonosok adatait, csak az ingatlanra vonatkozó információkat (megnevezése, címe, alapterülete). Ilyen dokumentumot évente 20 darabot kérhetünk ki díjmentesen.
Ha valakinek papír alapon kiállított, hagyományos tulajdoni lapra van szüksége, azt csak személyesen tudja beszerezni a földhivatalban vagy a kormányhivatalokban. Ennek a kiállítása is többe kerül, 6250 forint.
Mikor kérjünk tulajdoni lapot?
Ingatlan vásárlása esetén több alkalommal is szükségünk van tulajdoni lap lekérésére. Első alkalommal a megfelelő tájékozódás érdekében szerezzük be a tulajdoni lapot. Kapjunk képet arról, hogy kik és hányan vannak az ingatlan tulajdonosai, terheli-e valakinek a haszonélvezeti joga, nem áll-e például korábban felvett hitel miatt elidegenítési tilalom alatt. Sok esetben a tulajdonos visszafizeti a korábbi lakáshitelt, de megfeledkezik arról, hogy a bank javára bejegyzett jelzálogot a földhivatalban töröltesse. Ezeket a kérdéseket az adásvételi szerződés megkötése előtt tisztázni kell. Szabadfelhasználású hitel felvételekor is előfordul, hogy a tulajdonos egy tehermentesnek gondolt ingatlant szeretne beadni a bankba, hiszen már korábban kifizette a hitelt. Ám az ügyintézés során derül ki, hogy a hitel töröltetését elmulasztotta. Fontos, hogy a korábbi jelzálogjog törlésre kerüljön, hogy új hitelt lehessen az ingatlanra igényelni.
Az ingatlan adásvételi szerződés megkötéséhez egy aznap kiállított tulajdoni lapot kell igényelni a földhivatalban. Erre azért van szükség, mert az ingatlan körülményei napok alatt is megváltozhatnak, például bejegyeznek egy olyan terhelést az ingatlanra, amiről korábban nem számolt be a tulajdonos.
Milyen adatokat tartalmaz a tulajdoni lap?
Az ingatlanok nyilvántartása helyrajzi számonként történik. Minden ingatlan külön tulajdoni lapon szerepel. Az azonos helyrajzi számon fekvő, de önálló ingatlanok úgynevezett albetétként vannak feltüntetve / jelzéssel (pl. 4352/21).
A tulajdoni lap három fő részből áll:
- rész – az ingatlan adatai
- rész – tulajdonosi információk
III. rész – az ingatlanhoz fűződő egyéb jogok és azok jogosultjai.
I. rész – az ingatlan adatai
Ebben a részben a következő információkat találjuk meg:
- a település neve, az ingatlan címe
- helyrajzi szám, fekvés megjelölése (belterület vagy külterület)
- az ingatlan területe négyzetméterben
- Mezőgazdasági területek művelési ága, vagy a művelésből kivett terület megnevezése (pl. út, árok, beépítetlen terület, az épület fő rendeltetésének megnevezése: lakóház, gazdasági épület, stb.)
- mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló földek minőségi osztálya, területe és aranykorona értéke
- az ingatlan jogi jellege (pl. védett terület, bányatelek, műemlék, társasház stb.)
- telki szolgalmi és földhasználati jogra vonatkozó feljegyzések.
II. rész – tulajdonosi információk
Itt megismerhetjük, hogy kinek van tulajdonjoga és mekkora hányadban, valamint feltüntetik a tulajdonszerzés jogcímét is (vásárlás, ajándékozás, öröklés). Ha az állam a tulajdonos, akkor a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet nevét is fel kell tüntetni. Itt található a vagyonkezelői jog bejegyzése is.
III. rész – az ingatlanhoz fűződő egyéb jogok
Ebben a részben találjuk meg az ingatlanhoz fűződő egyéb jogokat és azok jogosultjait, mint például:
- földhasználati jog, haszonélvezeti jog és a használat joga
- földmérési jelek és villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog
- vízvezetési és bányaszolgalmi jog, vezetékjog
- elővásárlási és visszavásárlási jog, vételi jog
- tartási és életjáradéki jog
- jelzálogjog, végrehajtási jog.
Ugyancsak ebben a részben tüntetik fel a bejegyzett jogokhoz és azok jogosultjához kapcsolódó egyéb tényeket, mint például:
- a jogosulttal szemben indított felszámolás vagy végelszámolási eljárás
- bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás
- építési, telekalakítási tilalom, építési korlátozás
- kisajátítási, telekalakítási eljárás megindítása
- bejegyzés iránti kérelem elutasításának ténye
- elidegenítési és terhelési tilalom stb.
Széljegy
A végleges bejegyzések mellett figyelnünk kell még egy részre a tulajdoni lapon, az úgynevezett széljegyre. A széljegyes feljegyzéseket a lap elején, az ingatlan címe és az I. rész közötti területen találjuk meg. A széljegy egy felsorolás, melyben azt rögzítik, hogy az ingatlannal kapcsolatban milyen eljárások vannak folyamatban. A széljegy szövegéből megismerhető az adott eljárás rövid tartalma.
Amikor ingatlant vásárolunk és az adásvételi szerződést az ügyvéd előtti aláírás után bevisszük a földhivatalba, akkor tulajdonjogunk csak széljegyként kerül rá a tulajdoni lapra. A végleges bejegyzésre akkor kerül sor, amikor az eladó jelzi, hogy maradéktalanul kifizettük az ingatlan árát.
